2014. január 30., csütörtök

34.rész

Sziasztok!
Tudom, várni kellet a részre, ami rövid is lett az előzőkhöz képest, de annál tartalmasabb. A részhez még annyit szeretnék hozzászólni, hogy a hosszú, idéző jelben lévő részt még a nyár elejének egyik éjszakáján álmodtam meg és akkor tudtam, hogy a blogba be kell majd tegyem! Szóval azért is alakultak, így a dolgok, de remélem nem bánjátok! A díjakat betegség miatt volt időm kitölteni, remélem örülnek neki a bloggerinák kiknek tovább küldtem. Jó olvasást és kitartást, hamarosan itt az új One Direction klip, egy újabb rekord döntési lehetőséggel!;)
Rose King


 Hirtelen fordultam a jobb oldalamra, és ahogy oda érkeztem az alsó kezem zsibbadni kezdett. Szépen lassan egyre több kis hagyna mászkált a karomban és az eleinte kellemes érzés kezdett egyre kellemetlenebbé válni. Igen, ezt akartam elérni, egy kis figyelem elterelés a folyton előtörő gondolattól, arról a percről, arról a tettről, ami ma megtörtént. Az a kellemes pillanat, amit akár tapasztalatnak is nevezhetnénk, de csak az volt a baj az egésszel, hogy vele csináltam és hogy élveztem is.
 Karom egyre jobban nehezedett és egyre csak úgy éreztem, hogy már nem is hozzám tartozik. A bordáim is sajogni kezdtek, ahogy a korzettem egyre jobban csak nyomta és nyomta a kellemetlen púpot a hátamon. Nem szokott fájni, mivel nem figyelek rá, de most kivételesen erre koncentráltam. Kinyitottam a szemeimet és visszafordultam hanyatt fekvésbe. Hátam és a jobb kezem is, mintha egy nagy sóhajt vett volna az újra kényelmes helyzettől, de ahogy a fájdalom elmúlt, úgy tört rám minden emlék arról a percről. De már nem küzdöttem ellene, túlfáradt voltam hozzá és a szívemnek meg túl kellemes érzés volt ahhoz, hogy elaltasson.


  - Felelek. – sóhajtottam ki Perrienek azt a szót, amit már egy ideje csak ismételgettek.
 - Nem! Merni fogsz! – hang lejtésének a változása megijesztett és félni kezdtem a következményektől, annyira, hogy tiltakozni sem volt erőm. – Csókold meg Harryt!
- Mi? – tört fel belőlem sikításszerűen a rövid, illedelmetlen szó. Egyből Perriere kaptam a tekintetemet és a bal szemöldökömet felemelve, szúrós szemmel néztem rá, melyben ott volt a meglepettség is. A lány csak biztatóan mosolygott és hirtelen a szemem sarkából mozgást észleltem, mire oda kaptam ösztönösen a fejemet. Harry már a kör közepe felé tartott széles vigyorral az arcán, de én csak idegesen és értetlenül kapkodtam ide-oda a fejemet. Mindenhonnan csak ’biztatást’ kaptam és mikor nem mozdultam a két mellettem ülő lány – Eleanor és Jade – lökött be a kör közepébe. A lendületem elfogyott még mielőtt a fiúnak estem, így előtte meg tudtam a térdeimen állni, bár neki ez a távolság túl nagy volt. Hirtelen forróérzés öntött el a derekamnál és a hátam közepénél, mintha valami nagyon meleg dolgot helyeztek oda és mire észbe kaptam már a kezeim a fiú izmos mellkasán pihentek. Hirtelen jött közelsége és erős férfias illata - ami az orromba szállt, ezzel elterjedve testem minden porcikájába – megbódított, de az már csak a hab volt a tortán, amikor a barna szempárom találkozott az Ő zöld íriszével. Ajkaim elnyíltak és a beáramló levegő megakadt rajta, testemben hirtelen felpezsdült a vérkeringés és a versenylovakhoz hasonlóan száguldoztak körbe-körbe, ezzel elérve azt, hogy arcom a vörös legsötétebb árnyalatát fölvette. A zöld írisz páros egyre nagyobb lett és hirtelen nem is tudtam eldönteni, hogy Ő közelít-e felém, vagy csak teljes koncentrációmat arra szenteltem, de mikor homloka megérintette az enyémet – ahol újra forróság öntött el és halad egyre mélyebbre, míg nem a szívemben el nem raktározódott egy örök emlékként – tudtam, hogy ő közelített felém. Mivel a mini sokktól, ami a sok új érzéstől elő jött bennem, mozdulni se tudtam, de még tisztán gondolkodni sem. Perrie, mintha szólt volna valamit, de szavai eltorzultak mire a tudatomba érhetett volna, hogy értelmezzem azokat. Szemeim lecsukódtak a rengeteg friss eseménytől, információtól és próbáltam feldolgozni az eseményeket. Orraink mikor összeértek elektromosságot küldött szívembe, mely cikázva ért oda, amitől egy hatalmasat dobbant, mintha belülről ért volna egy ütés, de az mégis kellemes volt.
 Ajkaimat egy bátortalan kis puszi érte, melytől nem csak szikrák keletkeztek ott, hanem egy sokkoló elektromosság is végig futott az érintett terülteken. Ezek szívem legmélyébe találtak maguknak helyet, melyet egy hatalmas lakattal le is zártak, hogy megsemmisíthetetlen legyen, az újonnan szerzett élmény. De ebből a sokkolásból az agyamnak is jutott és ezt ő is elraktározta a legféltettebb emlékei közé.
 Ismét megéreztem a legkellemesebb érzést, amit valaha átéltem, újra ott voltak a puha ajkai, melyek most már bátorságot nyerve forrtak össze az enyéimmel. A karok melyek körülöttem voltak összefonva szorosabban vettek körül és az én kezeim is vándorolni kezdtek nyaka felé, majd azon keresztül göndör fürtjei között találták meg a szimpatikus helyett. Harry az alsó ajkammal kezdett játszani, ahova most dupla forróság szivárgott, mintha láva érne hozzá. A fülemet egy külső hang ütötte meg, pontosabban egy mondat. Víz hangzani kezdett a fejemben Perrie elhagyott szavai és lassan értelmet nyert az egész számomra. ’Engedd be!” Eddigi boldogságom elszállt, helyette méreg gyűlt össze bennem és ajkaimat elválasztva az Ővétől, felháborodva kaptam a fejemet újra a lányra.
- Perrie! – ismét visítottam, bár most a nevét és miközben ezt tettem kezeim a tincsek közül újra a fiú mellkasán találtak helyett.
 Az említett lány épphogy kinyitotta a száját, de én már nem tudtam rá figyelni. Harry jobb keze felfele indult a hátamtól felcsúszott a nyakamon keresztül egészen az arcomig – maga után hagyva egy perzselő csíkot.
- Ne beszélj, csókolj! – a fiú szavai elárulták indulatosságát, mire a körülöttünk ülők kuncogni kezdtek tettén, bár én nem nevettem rajta, inkább megilletődtem. Ajkaink újra eggyé váltak és ugyanaz az érzés fogott el, mint az előbb, ugyan olyan hevesen tört rám, de mikor nyelvével megbökte az alsó ajkamat ismét elkapott a lila köd, de ezerszer erősebben, mint eddig. Elvesztem. Ajkaim szétnyíltak, így szabad utat eresztve neki, nyelveink találkoztak, ami mind a kettőnk egy mélyről feltörő nyögéssel jutalmaztuk. Szívem egyre hevesebben vert, de mellkasomat, mintha az ő szíve is verte volna, ami egy újabb mély nyomot hagyott bennem. A forróság csak áramlott a testemben, és amikor a bal keze lejjebb vándorolt a göndör hajú fiúnak egészen fenekemig, amit erősebben kezdett szorítani, a gerincemen szikrák kezdtek végig szántani föl és le, de ezt a tettét egy újabb nyögéssel díjaztam. Hasamban ezer, meg ezer pillangó repdesett össze-vissza és kitörni vágytak több helyért kívánkozva. Bőröm mindenhol libabőrös lett, de mégis meleg áradt szét azon a ponton ahol érintett akár a hatalmas tenyerével, akár csak az orra hegyével. Ha Harry nem tart szorosan magához, valószínűleg már rég a földön kötöttem volna ki.
 Jobb kezem tincsei közül kicsúszott egészen derekáig ahol pólója alatt simítottam végig a kezemmel, erre ő még szorosabban tartott magához. Ajkai annyira hevesen követelték az enyéimet, hogy lassan abban a hittben kezdtem gondolkodni, hogy össze akar minket forrasztani minden mozdulatával. Tüdőmben a levegő vészesen fogyni kezdett, de nem érdekelt. Csak többet akartam belőle és valahogyan éreztem, hogy ő is így érezz. Addig, addig húztuk az élvezeteket, míg nem a légző szervezetünk utolsó oxigén tartalékai is fogyni kezdtek. Hatalmas levegőt véve váltunk el egymástól, szorosan ölelve egymást, bár az ő ajkai a nyakamon meg találtak egy újabb pontot, melyet megszíva újra erősen kellet tartania.
 Az agyam újra értelmesen tudott gondolkodni miután az oxgién hiányt hatalmas levegővételekkel pótoltam. Lassan az agyam újra átvette az irányítást a végtagjaimon és eltoltam magamtól a még mindig lihegő fiút. Széles, de annál őszintébb mosoly terült el az arcán mikor tekintetünk újra találkozott. Nem tudtam eldönteni – de még most sem -, hogy azért mosolygott ennyire, mert egy újabb ’pipa’ meg van az életében, vagy, mert igazán szeret és pontosan ugyan azokat érezte, mint én. Persze ez szinte lehetetlen így csalódottan toltam el magamtól és felállva elhagytam a szobát…”
 Azóta ajkaim és minden porcikám siránkozva könyörög újabb érintkezésért Harryvel, de amióta ott hagytam őket csak a szobában fekszem és önsanyargatóan forgolódok jobbra és balra. Olyan mintha ketté akarnék szakadni. Az agyam csak szégyelli a történteket, míg a kicsi, fiatal szívem és az összes maradék testrészem csak újra és újra át akarja élni a pillantott, amit az emlékekkel pótolja be és persze szegény kicsi fejemet meg így akarja meggyőzni vele, hogy ő is élvezte. Újra és újra előtört minden pillanat, minden érintése, minden vágyam iránta, hogy most oda menjek, és ismét összeforrasszuk magunkat, de ez nagy hiba lenne. Ő nem az, akinek mutatja magát, csak egy ’pipa’ voltunk. Fogd fel szívem és minden egyéb testrészem, csak egy ’pipa’ ami mostantól már a semmibe vesz, egy újabb tapasztalat, egy újabb élmény, egy újabb lány kit eldobhatott, egy újabb fejezet, mely most le is zárult.


13 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  2. Itt egy Díj számodra. Nem Nóbel, de lehetne, mert hagytad, hogy az írásod teljesen elkalauzoljon. -> http://luckymefanfiction.blogspot.ro/2014/01/2.html

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lányok!<3
      Köszönöm szépen, annyira boldog vagyok!:DD Nina, köszönöm szépen a díjat, majd szánok rá időt, hogy kitegyem!:DD
      Rose King

      Törlés
  3. Kedves Rose!
    Egyszerűen nem találok szavakat. Awww*-* Ahogy leírtad az egészet...imádtam!♥
    April xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úristen April!:3
      Olyan jó ezt látni, hogy ennyire tetszik a rész!:DD Júúj, köszönöm szépen!<3<3<3
      Rose King

      Törlés
  4. Just a surprise for you! Egy díjat küldök neked! :) 33.-nál keresd! :) <3 http://foreverorneverwithme.blogspot.hu

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Nikol!:)
      Köszönöm szépen a díjat, ha időm van rá ki fogom tenni!:)
      Rose King

      Törlés
  5. Kétszer comment-elni nem bűn, szóval nem leszek rövid. Kellemeset csalódtam benned. SOHA, mondom SOHA nem olvastam ennél jobb bejegyzést, amióta blogokat/könyveket olvasok. Nem tudom, hogy mit teszel a szavaiddal, elvarázsolod vagy valami, de hatással vannak rám. Teljesen lenyűgözöl minden egyes résszel. Beleborzongok, mikor végiggondolom az éppen elolvasott részeket. Egyszerűen nincsennek szavaim. Imádom, ennyi, idáig! :)3*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nina!:D
      OMG! Te szent isten! Úristen! Ez, ez, ez, hihetetlen számomra! Jesszus papis, mamis, olyan boldog vagyok!:D Komolyan! Ááá, itt sikítok örömömben! Kommentedet elolvassa egyszerűen lesokkoltam! Annyira köszönöm!!<3<3<3 Úristen, nagyon, nagyon, nagyon szépen köszönöm, hiszen ma már másodszorra is feldobtál, mivel sajnos egy olvasómmal kevesebb lett!:/ De te ezt teljesen elfeledteted velem és egy végtelenszer köszönöm!<3<3<3
      Rose King

      Törlés
  6. Rose! :)
    Savakat sem találok arra amiket itt olvashattam. A blogoddal elvarázsolsz, és olyan érzésem van, hogy minez ami itt történik, valójában velem történik meg. Mosolyt csalsz az arcomra pár szó segítségével! Köszönöm! <3 :)
    Adri
    (Kész a blog:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Adri!:DD
      Komolyan?:DD Úristen!:D Ennél boldogabb már nem is lehetnék a mai napon!:D Annyira hálás vagyok nektek, hiszen ha ti nem lennétek valószínűleg a történet már rég a kukában végezte volna! De TI, ti FANTASZTIKUSAK vagytok és ezért ezer és ezer hála nektek!<3<3
      Adri és hol a link?:D
      Rose King

      Törlés
  7. Rose!
    Sajnálom, hogy nem írtam eddig, de amikor feltetted a részt, nem volt időm elolvasni utána meg elfelejtettem, de most bepótóltam. És szavakhoz sem jutok. Csodás rész lett. Igazából nem gondoltam, hogy Oli megteszi, de örülök, hogy tévedtem. Csodásan leírtad az érzéseket, nagyon jó lett... de a vége, az micsoda? Biztos vagyok benne, hogy nem zárult le még az a fejezet egyikük részéről sem. Siess a következővel.
    Puszi Evelyne!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Evelyne!:D
      Semmi baj, megértem, velem is szokott ilyen lenni.:) Na! Tényleg? Olyan jó ezt olvasni!:D Köszönöm!<3 Hát, majd meglátjuk a folytatásban mi lesz!;)
      Rose King

      Törlés