2013. december 22., vasárnap

32.rész

 Hej hó!:D El sem tudjátok képzelni mennyire sajnálom, hogy így elhanyagoltalak benneteket, de az előző bejegyzésben leírtam az okokat amik miatt késet a legújabb rész. Ezt tényleg nagyon sajnálom és próbáltam valami hosszú részt kifacsarni ebből, hogy legyen mire várni. Amúgy - csak meg súgóm nektek - meg van a 20 rendszeres olvasó, amit eszméletlenül köszönök!
 A hetekben végre volt egy kis időm az egyik olvasóm blogjába bekukkantani. Evelyne itt is dicsérem a blogodat, mert tényleg nagyon szuper!*-* Ajánlom mindenki figyelmébe, hogy olvasson bele G.B. Evelyne legújabb alkotásába, mert tényleg megéri!
 Hát itt az új rész, de az előző résznél nagyon elszomorított, hogy csak 2 hozzászólás érkezett tőletek!:( Tudom, hogy ezzel pedig hihetetlenül sokat késtem, de tényleg jól esne egy-két - akár több - biztató szó! Hosszú kihagyás után, jó olvasást és kellemesen ünnepeket kíván,

Rosalie King

Harry szemszöge

  Izgatottan mentem be a házba, de mégis félve. Végre megtudjuk beszélni ezt az egész helyzetet, bár négyszemközt kellene, de most még a múltkorinál is többen vagyunk. Eleanor is csatlakozott a kis csapatunkhoz, amivel nincs bajom, csak a vendéglátóinknak nem szóltunk erről, mivel olyan természetes már számunkra, hogy folyton elkísér minket mindenhova, hogy a plusz 1 főről elfelejtettünk szólni.
 Belépve utolsóként megörültem, hogy mosolyogva láthatom őt. Mindenkit végig ölelte, sőt még Niall meg is pörgette a kis helységben, amitől kicsit elkapott az irigység és ezt egy köhintéssel is jeleztem. Niall lerakta őt a földre és ő egyből rám nézett. A vidámság eltűnt az arcáról, helyét a düh és a csalódottság foglalták el. Szemeivel lenézően nézett rám, mintha nem is a régi Olívia lenne, mintha minden amit pár héttel ez előtt mutatott volna önmagából az eltűnt, elveszett volna belőle. Szája szélébe harapott, majd zavartan elfordult és Eleanorra nézett. Bemutatkozott neki, majd ott hagyva engem ölelés, köszönés nélkül a lakás belsejébe lépett. Mindenki sajnálkozó pillantást vettet felém, majd a lányt követték.
 Fájt, borzalmasan fájt, hogy így semmibe vett. Teljesen hülye vagyok, miért tettem ezt vele? Nem is értem, hogy lehettem ekkora barom! Végre megtalálom azt akit igazán szeretek erre egy kis döntéssel mindent elrontok. Minden az én hibám! Most meg itt állok az ajtóban magamat hibáztatva mindenért, mert ha nem követem el azt a nagy hibát, most nem itt tartanánk. Boldogak lennénk és a kettőnk közötti feszültségnek sehol sem lenne nyoma. Nem is értem miért nem megyek oda hozzá és kérek tőle most bocsánatot. De ha beszélni szeretnék vele nem fogja engedni, hisz ezek után kibeszélne egy ekkora szeméttel? Hát én nem.
 Nagyot sóhajtva léptem én is beljebb és a többiekhez besorakozva néztük, hogy mit ügyeskedik a lány aki számomra a mindent jelenti, sajnos viszonzatlanul. Össze-vissza kapkodott és közben az anyanyelvén magyarázott édesanyjának és néha a testvérének. Próbálta elkerülni velem a szemkontaktust ami általában sikerült is neki. A lány miután lerendezte a dolgaikat a családjával a konyhába ment, míg minket a testvére 'osztott be' az ágy szempontjából. A három lány Olívia szobájába került, Louis és Eleanor kapta a fönti kanapét, én, Niall és Liam Anna szobáját, míg Perrie és Zayn a lenti kanapét választották. Mikor mindenki berendezkedett a saját helyére lent a nappaliban gyülekeztünk. Próbáltunk valami programot megbeszélni másnapra, ami nehezen, de sikerült, mivel Olívia a földön feküdve csak a telefonját nyomkodta egész végig és válaszait mindig csak egy hümmögéssel fejezte ki.
 - Héj Oli! - ugrott fel a helyéről Niall.
 - Mi az? - telefonjából fel sem eszmélve válaszolt Niallnek, de legalább megszólalt.
 - Visszavágó! A Wii-n! Most! - ment oda a lányhoz.
 - Ahj, muszáj most? - nyomta tovább a telefonját.
  - Igen! - kapta ki a kezéből a telefont és jól beleröhögött az arcába, ezen páran - köztük én is - kuncogni kezdtünk.
 - Héj, azt épp használom! - sértődötten nézett a fiúra.
 - Visszakapod a tánc után. - lóbálta a lány előtt, de úgy hogy azt ő pont ne érje el.
 - Majd holnap táncolunk! - lustán nyúlt a telefonért.
 - Addig nem kapod vissza amíg nem játsszuk le a visszavágót! - sétált el Niall a lány mellől.
 Olívia egyből felpattant és a fiú után futott. A szőke mikor ezt észre vette, hasonlóan tett és a nappaliban körbe-körbe kezdtek rohangálni. Mikor a lány kifáradt az érveit kezdte felsorolni, hogy miért nem akar táncolni.
 - De ne már Niall! Fáradt vagyok, alig kapok levegőt a kergetőzés miatt, éhes és szomjas is vagyok! Holnap reggel miért nem jó? -nyávogott mint egy macska.
 - Mert én most akarok nyerni. - válaszolta egyszerűen és közben a telefont dobálta az ég felé, cukkolás képen.
  - Jó! - adta föl a lány. - De akkor most add ide. - nyúlt a tulajdonáért.
 - A visszavágó után. - tette zsebre a telefont Niall és otthon érezve magát bekapcsolta a Wii-t.
 A lány megforgatta a szemeit, majd a távirányított kezére helyezve várta míg betöltsön a játék.
 - Csak egy tánc! - alkudozott a lány.
 - Oké, de mi legyen a tét? - ment bele Niall.
 - Nekem mindegy, de a zenét én választom. - fordult a Tv felé.
 - Jó. A tét pedig, ha én nyerek te leszel a szolgám, ha pedig te nyersz én leszek a tiéd! - nyújtotta lány felé kezét.
 Olívia elfogadta a kézfogást és egy bólintással elfogadta a kihívást.
 Megtörtént a zene választás és már indult is a verseny. Számomra csak most derült ki, hogy a visszavágó oka az egy süti, amit Olívia nyert meg. Kénytelenek voltunk nevetni rajtuk, hisz látszott mind a kettőn, hogy a nyerésre törekednek, de a tánc tudásuk valahol teljesen a föld alatt volt. Végül a majdnem 5 perces tánc, de inkább "kis" torna végére mind a ketten a földön hevertek. Árgus szemekkel pásztázták a képernyőt ami végül Niall-t hozta ki győztesnek. Az ír fiú táncra perdült, míg a lány egy újabb zenét akart kiválasztani, mivel állítása szerint nem volt jó a távirányítója. Hittem neki, de az én szavam számára nem számított, inkább beletörődött abba, hogy 'Niall tánc tudatlan Horan' legyőzte őt egy házi tánc versenyben. Csalódottan ült le a lány közénk és mire ezt Niall észre vette, már osztotta is neki az első feladatokat.
 - Hey, szolga! Mit ülsz te a kanapén? Az ott a király helye! - játszotta a főnőkőt a szőke.
 - Én vagyok a király. - dőlt hátra a lány, kényelembe helyezve magát és laza stílust megengedve magának, ejtette ki a szavakat.
 - Mióta? Én nyertem! - háborodott föl.
 - Amióta megszülettem! - mosolygott büszkén és várta a fiú reakcióját.
 - Vicces vagy! - nevetett Niall. - Na de most szépen állj föl! - utasította újra.
 - Én komolyan beszélek Niall. - ült a helyén.
 - Én is király vagyok! - szólalt meg a testvére Anna.
 - Na ne szórakozzatok velem! - tette szét a két kezét és már kezdte érezni a vesztét.
 - Komolyan! Mivel a 'király' magyarul azt jelenti, hogy király! - magyarázkodtak.
 Hm ezt nem is tudtam! Az én király lányom. - mosolyogtam a gondolataimon.
 - Nem hiszek nektek! - kapkodta a fejét a két lány között.
 - Hát pedig ez az igazság Horan! - szinte egyszerre mondta a testvérpár.
 Amíg a lányok próbálták elhitetni  vele, hogy tényleg így van, addig én egyszerűen beírtam a fordítóba és kiadta az igazságot.
 - Niall itt a bizonyíték! - nyújtottam neki oda a készüléket amit el is vett. Csalódottan adta vissza, de valamin elkezdte törni az agyát.
 - Kedves király kisasszony!
 - Na ez már tetszik! - vágott a szavai közé Oli.
 - Szóval, kérek szépen egy pohár vizet és utána egy hát masszázst is! -parancsolt a lányra, aki szem forgatva felállt és csiga lassú tempóban, teljes élet kedvel elindult a szomszéd szobába, a konyhába. - Gyorsabban! - ült le közben a helyére Niall.
 Hirtelen a lány megfordult, szemei csillogtak és kezét nyújtotta, mintha valamit elkérne.
 - A telefont és akkor hozom. - szóval erről van szó.
 - A szolgáknak nem jár telefon! - szált vitába.
 - De én király kisasszony vagyok! - a test súlyát áthelyezte a jobb lábára, míg összekulcsolta maga előtt kezeit és mondatát biztosítva még a fejét is ég felé emelte.
 A vita eredménye  végül döntetlen lett, mivel Olívia király kisasszony lett és a telefonját is megkapta, de Niall kérései is beteljesültek. Este elcsendesült a ház. Együtt ültünk még mindig a nappaliban, de minket azt utazás és ez a délutáni sok nevetés, Louistól a fárasztó viccek, Niall őrültebbnél őrültebb kérései, teljesen leszívta az összes energiánkat.
 Olívia már fent aludt fél órája, ha minden igaz és a lányok is nyugovóra tették fejüket. Niall, én, Louis, Eleanor, Zayn és Liam voltak az éjjeli baglyok akik a telefonjukra, vagy épp egymásra görnyedve vártuk a sorunkat a fürdőbe.
 Perrienek már épp ideje lenne kijönnie, de az ajtó csak azért sem nyílik kifelé. Zayn nagyot sóhajtva fölállt és cuccával együtt a fürdő felé indult miután közölte velünk, hogy megsürgeti a lányt. Egy kis fény szökik a társaságunkba ahogy Zayn kinyitja az ajtót annyira, hogy beférjen, de amikor becsukja azt, újra az a félhomály tör ránk ami előtte volt. Egy kis lámpa próbálta fénnyel megtölteni a teret, de gyenge fénye sajnos ezt a feladatott nem tudta teljesíteni, még úgy sem, hogy a társaságban voltak olyanok is akik a telefon készülékükkel babráltak. Niall kicsit felnevetett, de szájára tette tenyerét, hogy megakadályozza a több hang kijövetelét. Többen rákaptuk tekintetünket, de ő nem foglalkozott vele, mosolygott tovább magában. A mobilja csak rezgett és ő válaszul csak nyomkodta a készüléket. Kivel beszélhet? Ahhoz már túl fáradt voltam, hogy ezt megkérdezzem tőle.
 Ahogy elfordítottam róla a tekintetemet Liam felé, a szám automatikusan nyílt ki és egy ásítás csúszott ki rajta. Ez után Liam is ásított és őt követte Louis, majd a párja Eleanor.
 - Az ásítás tényleg ragályos! - suttogta Liam, mire én csak bólintással jeleztem, hogy valahogy én is így gondolom ezt.
 Niall a keze alatt újra kuncogni kezdett, de amikor mi újra megakartuk kérdezni, addigra újabb kérdések gyűltek a fejünkbe. "Ki jön a lépcsőn felé? Mit akarhat ilyenkor?"
 A nagy trappolásból ki lehetett következtetni, hogy az illető álmos és most inkább fönt aludna, mint hogy itt lent elintézné gondjait, bajait.
 Olívia volt az! Álmos tekintetét először rám kapta, de amikor tekintettünk találkozott egyből elkapta azt zavarában és Niallre nézett.
 - Hihetetlen vagy! - mondta neki fáradt hangjával és a konyhába siettet.
 Niall bezzeg csak nevetni tudod és itt szerintem mindenkinek leesett, hogy az elmúlt pár perceben mi történhetett.
  - Te komolyan megkérted, hogy kelljen föl, jöjjön le és hozzon neked valamit a hűtőből? - meglepetten kérdeztem Nialltől furcsa tettét.
 - Nem pontosan, de igen! - mosolygott a szöszi és én ettől csak ideges lettem.
 - Mit nem találtam el? - kérdeztem ledöbbenve.
 - Szendvicset készít nekem és szörpöt is hozz hozzá. - büszkén mosolygott, de a mondandója végén halkan elnevette magát.
 - Te normális vagy? Lassan éjfél és te leküldöd őt szendvicset készíteni magadnak? - akadok ki Niallre, de ő ezt még mindig poénnak veszi.
 - Éhes vagyok, fáradt és ő a szolgám egy napig! Kihasználok minden lehetőséget! - tette szét két kezét mintha ez teljesen egyértelmű lenne.
 - Jó hogy nem már azt kéred meg tőle az éjszaka közepén, hogy kísérjen ki pisilni, mert félsz, hogy rád nyitnak! - Liam áll a pártom mellé.
 - Jaj nyugi már! Nem csak ezért küldtem le. - legyintett egyet a kezével és a fejét kezdte rázni jobbra-balra.
 - Na erre már kíváncsi se vagyok! - álltam föl és a konyhába léptem a lánynak segíteni.
 A küszöb nyikorgására felfigyelt és mikor látta ki az még idegesebb lett. A vajazó kést a konyha pultra dobta, ami hangos csörömpöléssel jelezte érkezését. Idegesen elővette a legnagyobb kést és avval kezdte el vágni a piros kis gömb alakú zöldséget.
 - Segíthetek? - félve kérdeztem meg tőle ezt a rövid mondatot, mert úgy éreztem el fogja utasítani a segítségemet, de nem.
 A kés lerakta a pultra, megtámaszkodott a pult szélébe, majd rám nézett addig amíg válaszát kitalálta. Tekintetét leemelte rólam és a pultot bambulva bólogatott. Bambulásából feleszmélve folytatta tovább azt amit elkezdett, de most már barátságosabban bánt a késsel.
 Elmosolyodtam rajta, majd bátrabban elindultam felé. A fiókból elővettem egy sajtvágó kést és avval kezdtem el szeletelni a tejből készült finomságot. A kisebb darabokat megettem, vagy neki nyújtottam oda, de azokat mind elutasította. Sajt után uborkát szeleteltem, majd a végén a szörpöt is elkészítettem, míg ő a szendvicset töltötte meg. Magunknak is töltöttem a szörpből reménykedve, hogy ezt elfogadja, ami így is lett. Gyorsan eltüntette a pohár tartalmát, majd egy "köszi"-t eldünnyögve kivitte az elkészített finomságot Niallnek.
 Megint ott hagyott, de legalább hozzám szólt és együtt működtünk 5 percig. Gondolatom kicsit megmosolyogtatott és még reményt is öntött belém a kibékülés felé. Utána mentem, vissza a nappaliba ahol épp visszaindult volna a király kis asszonyka, de Niall megállította.
 - Hova mész? - szendviccsel teli szájjal kérdezte tőle.
 - A holdra sajtburgert sütni neked! - fáradtan válaszolt neki.
 - Majd máskor, most itt maradsz! - parancsolt rá.
 - Aj, miért? Megcsináltam a szendvicsedet és szörpöt is hoztam neked, hagy aludjak végre! - nyávogott megint, de most megértettem.
 - Ülj le. - mutatott az üres helyre.
 - Niall! - szólt rá Eleanor. - Tényleg hagyd már szegény lányt aludni.
 - Majd mindjárt mehet! Nem lesz nagy kérés, de előtte ülj le. - mutogatott össze-vissza és teli szájjal beszélt ismételten.
 Ásítva ült le a lány, de már félig fekve, mivel a korzettjét most nem viselte, remélem csak fönt hagyta az emeleten.
 - Harry, te is ülj le! - utasított engem is. Ajaj, remélem nem avatkozik bele!
 Megtettem kérését és Louisék mellet foglaltam helyet.
 - Na és most azt parancsolom, hogy beszélgessetek! - emelte égbe a kezét, mintha valami megváltó lenne.
 - Jó éjt! - állt föl Olívia és indult a lépcső felé.
 - Hey, teljesítsd a kérésemet! - szólt utána.
 Oli megfordult Niall-lel szembe és magyarázni kezdett.
 - Mondtam neki,  hogy jó éjt. Ez beszélgetésnek számít, szóval én fekszem! - és már el is tűnt a fal mögött.
 - Húha Niall, ütős terv volt, most mindent megoldottál! - gratulált neki Louis.
 - Legalább próbálkoztam. - rángatta meg a vállát.
 - Niall, majd megoldom a saját problémáimat. -világosítottam föl még mielőtt egy újabb tervet szőnek ki.
 Perriéket már nem voltam hajlandó megvárni, így én is az emeletet céloztam meg. Ledőltem a szivacsra és betakarózva próbáltam alvásra kényszeríteni magamat, nem sok sikerrel. Olívia járt a fejemben - mégis ki más -, nem csodálom, hogy nem akar egy ilyen szerencsétlennel kibékülni aki elrontja az életét egy kis tévedéssel. Talán az lenne a legjobb ha összepakolnék és hazamennék innen?

13 megjegyzés:

  1. Kedves Rose!
    Köszönöm az előszóban, hogy megemlítettél. El sem tudod képzelni, hogy mennyire vártam már ezt a részt. Komolyan amióta abbahagytad naponta néztem, hogy van-e új rész, de megérte rá várni. Tudtam, hogy Oli ilyen lesz vele és hogy nem fog egyhamar megbocsájtani neki. Niall olyan cuki volt, hogy próbált nekik segíteni, de van egy olyan érzésem, hogy oli nem fogja túl sokáig bírni, hogy Hazz is ott lesz... De mi ez a végén. Nem fog hazamenni remélem. nem mehet haza, neki ott kell maradnia és ki kell békülniük. Hazz nem lehet olyan gyáva... Na jó már nagyon várom az új részt! Remélem ez hamarabb fog jönni mint az előző.
    Puszi Evelyne!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Evelyne!:DD
      Ez csak természetes, hogy megemlítettelek, hiszen te is kitettél engem.:))
      Hát, majd meglátjuk, hogy mi lesz a folytatás, hogy Harry haza megy, vagy sem?:D A következő részre meg nem kell ennyit várni, sokkal hamarabb fog érkezni!;)
      Rose King X

      Törlés
  2. Válaszok
    1. Szia!:D
      Örülök, hogy tetszik!:D A következő résszel pedig ígérem, hogy nem fogok ennyit késni!:)
      Rose X

      Törlés
  3. Drága Rose!
    Nagyon jó volt ismét a soraidat olvasni, imádtam a részt. Remélem most már nemsokára megoldódik Oli és Harry kapcsolata, van egy olyan érzésem, hogy Niall nem hagyja ennyiben ezt az egészet.:) Siess a következő résszel
    Ölel téged: April xx

    VálaszTörlés
  4. Kedves Rose!
    Nagyon jó lett,imádom a történetedet,remélem hamarosan azért fognak beszélni a Harryék.
    Boldog Karácsonyt! :)

    Adri x

    VálaszTörlés
  5. Szia! Jaj, nagyon tetszett ez a rész, tetszik, hogy Olívia levegőnek nézi Harry-t. Várom már a következőt. :)
    B.xx

    VálaszTörlés
  6. Jaj lányok!:D
    Olyan jó olvasni a dicséreteiteket, tippeiteket, hogy az el nem tudom mondani nektek!:DD Hát....majd minden kiderül!;) Kellemes ünnepeket,
    Rosalie King X

    VálaszTörlés
  7. Istenem!! NAGYON JÓÓ!!!! Amúgy van egy kis meglepetésem...:) http://crazyfriendsandcrazylove.blogspot.hu/2013/12/dij.html

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!:D
      Júj köszönöm, köszönöm! Ha lesz időm kiteszem a díjat!<3 És örülök, hogy tetszik a rész, a folytatás már írás alatt van!;)
      Rose X

      Törlés
  8. Mikor lesz új rész?Úúúúúgy várom már :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Zorka, nyugi! Siettek vele ahogy tudok, csak tegnap este elment az internet, így ma délutánig semmit nem haladtam vele, de íródik!;)
      Rose X

      Törlés
  9. Szia! Elkészült a kritikád! Itt olvashatod: http://blogdesign-critics-dreams.blogspot.hu/2014/01/kritika-98.html

    VálaszTörlés