2013. augusztus 9., péntek

Egy kicsi előzetes

 Sziasztok itt az ígért előzetes remélem nagyon meglepődtök rajta, de azért tetszeni fog!;):D Jó olvasást Rose:))



 A telefonom újra csörögni kezdett. Most már nagyon idegesített ezért megnéztem ki az. Niall neve villogott a képernyőn. Kicsi gondolkozás után elhúztam a felvevő gombot és a telefont a fülemhez emeltem.
 - Szia. - szóltam bele a rekedtes hangommal.
 - Oli te vagy az? - hallottam meg Niall hangját.
 - Igen. - válaszoltam letörten.
 - Jól vagy? Miért nem veszed fel a telefont senkinek sem? - ijedt volt a hangja, nagyon aggódhatott értem.
 - Őszintén? Borzalmasan vagyok! Alig tudok beszélni, mert meg vagyok fázva. - köhögtem még egy kicsit a végén, hogy hitelesebb legyen a mondatom.
 - Oli! - nem hitte el.
 - Ugye nincs melletted? - nem törődtem vele.
 - Nincs, de rajta kívül mindenki itt van. Kihangosíthatlak?
 - Biztos nincs ott? - nem hittem neki.
 - Nincs itt, bízz bennem! - hangja maga biztos volt amitől kénytelen voltam neki hinni.
 - Hangosíts! - a vonal másik végén zörögni kezdtek és egy pittyegés is hallottam.
 - Szia Oli! - hallottam a kórust a vonal végéről.
 - Khm - fulladoztam egy sort - Sziasztok! - próbáltam valami életet bele vinni a hangomba több kevesebb sikerrel.
 - Mi van veled? Hogy vagy? - hallottam Perrie aggodalmas hangját.
 - Biztos akarod tudni? - nem hittem, hogy ezt akarja hallani.
 - Kérlek! - azt hiszem Jade volt az.
 - Hát jó. - vettem egy nagy levegőt és neki kezdtem. - Itt ülök a székemen kisírt szemekkel, amik alatt lila karikák foglaltak helyet. Az orrom piros, mint Rudolfé, mert megvagyok fázva és a sok zsepi ki is dörzsölte azt. A szám ki van repedezve, ennek tetejében piros is és fel van dagadva, mert szét harapdáltam. Jelen helyzetben így festek. A hangom, mint a repedt fazék, borzasztóan fáj, de nem annyira, mint ott belül. Egyre kevesebbet eszek, ennek következtében a korzettem mindjárt leesik rólam. Suliba szerencsére nem járok, mivel a doktornő írt nekem egy igazolást a hétre. A barátaim azt hiszik, hogy nagyon megfáztam, közben nem csak erről van szó.
 Néma csend lett a vonal túloldalán először azt hittem, hogy megszakadt a vonal, de nem. Egy ajtó csapódás után nevetgélést hallottam. Tudtam, hogy ő az.
 - Bocsi de most mennem kell anya hívott! - kapcsoltam gyorsan és a telefont elemeltem a fülemtől.
 Még hallottam pár ellenkezést, de gyorsan kinyomtam. A telefon az asztalra dobtam és ahogy a kezem kiürült, úgy a szemeim gyűltek meg könnyekkel. Az első könny cseppek már el is hagyták a szemeimet és én automatikusan már a zsepiért nyúltam. Gyorsan letöröltem vele a könnyeket, de ez mind hiába volt, mintha egy folyó lenne ami sohasem ürül ki, folytak tovább a könnyek az arcomon.

5 megjegyzés:

  1. húha...most nagyon kíváncsi lettem :o Gyorsan az egészet!;$:))
    April xxx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!:D
      Sietni fogok vele amennyire csak tudok!;)
      Hatalmas ölelés, Rose:))

      Törlés
  2. neméééééértem... :'( egyik percben még boldogan aludt el, aztán meg ilyen szomorúúú...???? lehet, hogy hülye vagyok, sőt biztos, de ezt akkor se értem ))):
    minegy, siess a kövövel pls!!! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!:D
      Hamarosan minden kifog derülni ezt tudom most még csak mondani!;) Köszönöm, hogy tetszik a blogom és tényleg hamarosan minden kiderül!;)
      Hatalmas ölelés, Rose:))

      Törlés
  3. Sziaaa:DD Meglepii^^ ---> http://vampirehunterundonedirection.blogspot.hu/2013/08/dij15x.html

    VálaszTörlés