2013. augusztus 13., kedd

21.rész

Sziasztok!:DD Hosszú résszel jelentkezek és nem akár milyennel! Ebben a részben már kiderül, hogy mi miatt lett Oli depis szóval várom a felháborodásotokat!:D Nem tudom mikor tudom hozni az új részt, de sietni fogok vele.
Puszi, Rose!:))



 Másnap reggel magamtól keltem. Anya már fent volt, de ahogy hallottam rajtunk kívül mindenki aludt.
 A telefonomat kezdtem keresni és mikor megtaláltam, bekapcsoltam rajta az internetet. Facebookon gyorsan megnéztem az értesítéseimet aminek a legtöbbje csak játék felkérés volt. Aztán Instagramára mentem föl és gyorsan az összes képet beszíveltem. Mikor kiakartam kapcsolni a netet a telefonom pittyegni kezdett. Adritól kaptam egy üzenetet.
 "Jó reggelt! Ne felejtsd el bioszból leírni a puskát!" - figyelmeztettet.
 " Jó reggelt! Nyugi már leírtam!;) Másból nem írunk?" - válaszoltam neki.
 " Nem.:))"
 "Köszi na de én megyek is szia puszi<3:))"
 " Puszi szia!:)<3 - köszönt el tőlem Viberön.
Kikapcsoltam a Wifi-t és lementem anyához a konyhába. Amikor épp beakartam lépni a konyha ajtaját valaki megijesztett.
 - Pszt! - ijedten fordultam a hang felé.
 - Te hülye! - suttogtam neki.
 - Hova mész? - nem foglalkozót a kijelentésemmel.
 - Szerinted?
 - A konyhába?
 - Nem! A benzinkútra pisilni!
 - Jól van na, még reggel van! - mintha csak az osztály társamat hallanám csak ő ezt a hatodik órában szoktam mondogatni.
 - De nem ennyire!
 - De, ennyire! - bólogatott a fejével.
 Erre csak megráztam a fejemet és a konyhába akartam menni.
 - Nem jössz ide mellém? - lepett meg kérdésével.
 - Miért? - fordultam vissza felé és a homlokomat is összeráncoltam.
 - Csak úgy! - széles mosoly terült arcára.
 - De Louis... - néztem rá az emlegetett helyére - Hova tűnt?
 - Már a konyhában készíti a reggelit! - válaszolt a kérdésemre.
 - Ja.
 - Szóval? - mutatott a mellette lévő üres helyre Harry.
 Egy nagyot sóhajtottam, majd leültem az ágy szélére, közben végig tartottam Harryvel a szem kontaktust. Nem tetszett neki és a kezem után nyúlt, hogy közelebb húzzon. Nem engedtem neki, jó volt ott nekem az ágy szélén. Nem akartam, hogy anya bármit is észre vegyen, mert végül is bármikor kijöhet a konyhából. Harry oda gurult hozzám és a fejét az ölembe tette. Zöld szemeivel újra felvette velem a szem kontaktust, amitől én elmosolyodtam, de ezen az előző produkciója is segített. Bátortalanul emeltem fel a jobb kezemet, hogy a szeme elől kifésüljem a zavaró kis haj tincset. Amikor hozzáértem, ő elmosolyodott, nekem pedig megnőtt a bátorságom és Harry arcát kezdtem simogatni. Először csak a dús szemöldökén húztam végig párszor az ujjamat, majd amikor szemöldöke végéhez értem tovább folytattam az utat egészen az álláig. Szeme magasságában hüvelyk ujjamat felcseréltem a mutatóra és avval folytattam a felfedezést. A szájára tévedt a tekintettem, de ehhez már nem volt elég bátorságom, ezért az ujjammal tovább folytattam az utat egészen a bal szeméig. A szeme alatt lévő kis gödröcskébe húztam végig az ujjamat egészen az orráig, az orra hegyéig lehúztam az ujjam, itt megálltam egy pillanatra, majd orr cimpáján csusszant le az. Ujjaimat hajába vezettem, majd vissza tértem a szemöldöke simogatására. Harry az egész akcióm alatt a szemembe nézett és közben laposakat pislogott. Mikor az állánál jártam megtalálta a kezével a bal kezemet és összekulcsolta a sajátjával.
 Harry zöld szemeivel újra fölvettem a szem kontaktust. Percekig mosolyogtunk egymásra, majd Harry törte meg a csendet.
 - Miért hagytad ki a számat? - suttogta álmos, rekedtes hangján.
 - Szabad? - suttogtam vissza.
 - Kérlek. - szava hallatán szívem gyorsabban kezdett dobogni és a kezem ismét bátortalanul indult meg.
 Mielőtt hozzáértem volna nagyobb levegőt vettem mint eddig, remegő ujjamra pillantva, az a kicsi bátorságom is elszállt. Harry nem bírta tovább, felült és közel csúszott hozzám annyira, hogy a kettőn közötti távolságot már csak milliméterben lehessen megadni. Pulzusom száma az egekben lehetett, arcom ismét a piros szint viselte, hasamban valami ismeretlen érzés uralkodott és a tenyerem is kicsit nedvesedni kezdett. Nem tudom honnan, de a kezem szerzett egy kis bátorságot és az arcához közelített. Füle alatt érintettem meg és onnan húztam egy csíkot egészen a szája sarkáig, alsó ajkának az ívén húztam végig a remegő ujjamat szépen lassan, hogy minden pillanatot kihasználjak. Mikor átértem szája bal sarkára, Harry egy megkönnyebbült sóhajtást eresztett ki a száján, nem csukta vissza azt, amikor ujjam elindult a felső ajkának a körvonalát is körbe rajzolni. A szája sarkánál kezem lehullott, mintha ez lett volna az utolsó tette. Nagyot nyeltem amikor visszanéztem szemeibe. Harry csökkenteni kezdte a kettőnk közötti kis távolságot, kezeim újra feléledtek és a hajába túrtam. Harry jobb keze az arcomra került, míg a bal a tarkómra csúszott. Nem tudom mit csinálok, mintha nem is én irányítanám magamat, már majdnem összeért a szánk, de akkor valaki épp tartott ki a konyhából. A nyikorgó ajtó felé néztem, de szerencsére csak Louis volt az. Harry mellkasára dőltem. Pulzusom kezdett visszatérni a normális tempójára, arcom is visszanyerte az eredeti színét, a hasamban is megszűnt a szokatlan, de mégis kellemes érzés. Harry gyors szív verését hallgattam amíg ő az arcomat simogatta. Csak pár perc kellet ahhoz, hogy álmos legyek, egyre laposabbakat pislogtam és egy idő után nem bírtam, lecsuktam szemeimet és az egyenletes szívdobogására figyeltem.
 Hamarosan arra lettem figyelmes, hogy vízszintesen fekszem, kinyitottam a szememet és Harry arca mosolygott rám. Üdvözlés képen megsimogatta az arcomat, mire én lecsuktam a szememet. Még mindig álmos voltam, de kiakartam használni az utolsó pár órát amíg a vendégeink el nem utaznak. Felültem, hogy megnézem mennyi az idő, még csak fél hét volt. Fáradtan dőltem vissza Harry mellé aminek - ahogy láttam - nagyon örült. Rámosolyodtam, majd visszacsuktam a szememet még egy pici alvásért. Még egy simogatást kaptam Harrytől. A lábaimmal átkulcsoltam az egyik lábát és kinyitottam a bal szememet.
 - Ugye nem baj? - suttogva kérdeztem tőle.
 - Nem. - suttogott vissza ő is és egy puszit nyomot a homlokomra.
 Szememet lecsuktam és pár perc múlva el is aludtam.
 Kuncogásra ébredtem, de nem lepleztem le egyből, hogy felébredtem.
 - Perrie meny már még felébreszted őket. - hallottam meg Zayn hangját.
 - De nézd már milyen aranyosak! - Perrie beszélt gondolom rólunk.
Pár másodperc néma csend, majd Zayn szólalt meg.
 - Mit csinálsz?
*Klikk*
 - Na most már mehetünk! - ismét Perrie hangját hallottam, majd a konyha nyikorgó ajtaját.
 Szemeimet szépen lassan kinyitottam Harry is elaludt mellettem, ráadásul kicsit nyitva volt a szája. Felültem és Harry lábát is elengedtem a lábaimmal. Egy kisebb morgás hagyta el a száját, majd átfordult a másik oldalára. Felálltam az ágyról és a konyhába mentem be. Nagy meglepetésemre már mindenki ott volt, ennek következtében arcom piros lett és így léptem beljebb a konyhába.
 - Jó reggelt! - üdvözöltem mindenkit.
 - Neked is! - mondták kórusban.
 - Hogy aludtál? - kérdezte Perrie és közben széles mosoly terült az arcára.
 - Egész jól! - mosolyodtam vissza - És ti?
 - Mi is jól, de te biztos jobban! - Jade utalt a Harrys alvásra, gondolom.
 Leültem az asztalhoz ami már tele volt finomabbnál finomabb ételekkel. Harry és a testvérem nélkül kezdtünk el enni, mert már mindenki nagyon éhes volt, velem és Niall-lel az élen. A reggeli végén Harry is megjelent egy kicsit kómás fejjel, majd amikor észre vett mosolyogni kezdett rám, vissza mosolyodtam rá majd felálltam és kivittem a tányérokat a mosogatóba. A szekrényből kivettem egy tányért és Harry elé helyeztem.
 - Jó étvágyat! - ültem le mellé és ő egy köszönöm után neki állt az evésnek.
 Testvérem is megérkezett és neki is adtam egy tányért majd egy palacsintát vett el. Csendesen ültem az asztalnál, mert a telefonomba bújtam. A matek társam kezdett zaklatni, hogy miért nem szoktam ráírni pedig megígértem már neki. Egy sóhajtás szalad ki a számon és visszaírtam, hogy sosincs fent amikor én szoktam fent lenni, erre visszaírta, hogy most fent van és most is ráírhattam volna. Telefonomat lehelyeztem az asztalra és csak akkor vettem észre, hogy mindenki engem figyel.
 - Most mi van? - nevettem fel.
 - Mi volt ez a nagy sóhajtás az előbb? - kérdezte Jesy.
 - Csak nem egy hódoló? - Liam kezdett viccelődni.
 - Fúj de, hogy! - förmedtem el amikor rágondoltam a matek társamra. - Csak a matek társam nem hagy békén és amúgy ez a gyerek minden csajra ráhajt! - világosítottam fel őket.
 - Szóval mégis a hódolód? - Liam nem hagyott békén.
 - Lehet, hogy az, de nem az én esettem. Minden lányt megkérdez, hogy eljössz-e velem moziba és ha azok igent mondanak a moziban lesmároljak őket, majd egy, vagy két hét múlva a csaj már csak az exe lesz. - mosolyogtam rájuk, majd a telefonomra pillantottam ahol épp egy olyan üzenet állt a sráctól, hogy nem akarok-e vele moziba menni. - És tessék! - mutattam a telefonomra.
 Gyorsan visszaírtam neki, hogy köszi nem, vendégeink vannak és abban a pillanatban ki is léptem a facebookomról.
 A többiekkel kezdtünk elbeszélgetni, majd fél óra múlva mindenki felállt és pakolni kezdett. Én a lányoknak segítettem. Rengeteg ruhájuk volt! A fürdőben most kivételesen ők mentek be elsőnek és nem én. Addig összeszedtem mindenkitől a paplanját, takaróját, párnáját és párna huzatát. Betettem a szennyes tartó dobozba ami bele fért, majd a hálózsákokat próbáltam össze csomagolni. Mi előtt Harryét eltettem volna bele szippantottam és az erős férfi illat beleszállt a fejembe. Pár percig még gondolkodtam felette, majd egy nagy sóhaj kíséretében azt is eltettem a másik mellé. Az ágyakat is össze csuktuk a srácok segítségével és pihenten dőltünk le azokra amikor azok az eredeti állapotába álltak.
 Gyorsan bementem a fürdőbe lezuhanyozni, meg fogat mosni és átöltözni, majd amikor végeztem lementem a vendégekhez. Harry ölébe ültem - mivel belehúzott - és megbeszéltük, hogy mikor jönnek legközelebb.
 - Szóval két hét múlva van nekünk szabad napunk amikor ide tudunk utazni! - mondta Liam a telefonból kibújva.
 - Oké! - mondtam kicsit letörve, de próbáltam visszafojtani a bánatomat. - Lányok ti mikor jöttök? néztem feléjük.
 - Nekünk akkor nem jó, de az utáni hétvégén jövünk! - mondta Leigh-Anne.
 Csak bólintottam egyet. Harry megsimogatta a hátamat, mert épp nem volt rajtam a páncél. Felé fordultam és egy kicsi mosolyt eresztettem rá. Magához húzott egy ölelésre ami egy kicsit elnyúlt, szerintem. Mélyeket szívtam, hogy nehogy elfelejtsem Harry illatát a két hét alatt, nem akartam, hogy elmenjenek.
 - Na srácok azt hiszem menünk kell! - mondta Liam és felállt a cuccáért.
 Harry öléből felálltam és miután mindenki felcuccolta magát kimentek a taxi elé. A kocsit itt hagyják nekünk, mert azt mondták, hogy ezt itt fogják használni.
 Indulás előtt még mindenkitől elbúcsúztunk egy hosszú öleléssel, majd egyesével szálltak be a kocsiba. Perrie amikor megölelt adott egy összehajtott papírt, de azt mondta, hogy csak később nézzem meg. Egy bólintással jeleztem neki, hogy renden így lesz. Harryvel ölelkeztem utoljára. Tovább ölelkeztünk mint a többiekkel, de nem sajnáltam. Mikor kicsit hátrébb hajoltam, hogy szemébe tudjak nézni még mindig szorított erősen. Egy puszit nyomtam az arcára és a nyakára, majd tőle is kaptam az arcomra, majd a bal szememre is. Még egy szoros, hosszú ölelés után elengedtük egymást és Harry beszállt a kocsiba, becsukta az ajtót és a taxi elindult a házunk elől. Megvártam amíg kikanyarodtak az utcából, majd beballagtam a házba.
 Hatalmasnak, üresnek és csendesnek bizonyult mikor becsuktam az ajtót, már most hiányoztak a srácok. Cipő levétel után felmentem a szobámba sírni. A lányok parfümét még lehetett érezni, amivel reggel fújták be magukat. Kellemes málnás illata volt, de Harry férfias illata ezerszer jobb. Könnyek között visszaköltöztettem a cuccaimat a saját szobámba, majd nagy nehezen hozzáálltam a tanuláshoz. Nem jutottam sokra, de legalább azt mondhattam rá, hogy készen van.
  Este lementem vacsorázni, majd fürdeni és lefeküdni. Mikor a nadrágomat húztam le kiesett belőle a kis papír amit még Perrie adott. Kinyitottam és a srácok neveik mellet ott állt a telefon számuk is, legalulra meg az volt írva, 'Hívni fogunk!'Fájó nevetés tört fel belőlem, de isten igazából örültem, csak a fáradtság hallatszott fájdalomnak. Fürdés után egyből letámadtam az ágyat és elaludtam.
 ***

 Hétfő
Amióta elmentek nem hívtak és semmilyen hírt nem tudok róluk. Már azon gondolkoztam matek óra közepén, hogy az interneten fogok utánuk nézni, mert következő órám infó.
 A tanár egész órán dolgoztatott minket, szóval nem tudtam meg újat a fiúkról, se a lányokról.
 Kész csőd tömeg lettem. Órákon csak a testem van ott és a barátim is aggódnak egy kicsit. Nem nevetek felszabadultan, mint előző héten és a hülyeségekből is kimaradok. Hazaérve egyből már tornára mentem és amikor ott is végeztem otthon a tanulásnak álltam neki.
 Csak este volt időm a számító gépezésre. Már pizsiben nyomkodtam a gépem amikor találtam egy hírt.

Új szerelem?

 A mai napon egy fotósaink lencse végre kapták a két fiatal sztár, ahogyan szerelmesen, kézen fogva sétáltak együtt. Taylor és Harry ezután még az állat kertbe is bementek. Egy csókot is majdnem lekaptunk, de a pár észre vett minket és sietősen szálltak be Harry kocsijába, majd elhajtottak.
 Szerintünk tökéletes páros Taylor és Harry, hiszen ki más érthetné meg, hogy milyen híresnek lenni? Mi örülünk a szerelmes párnak és kíváncsiak vagyunk, hogy most Harry kapcsolata milyen hosszú lesz.


 Összetörtem. Könnyek gyűltek a szemembe amik hamar utat törtek. Lecsaptam a gépem tetejét és a telefonomért nyúltam.
 Csörögni kezdett, majd a harmadik után vette fel a személy.
 - Igaz? - kérdeztem meg tőle elcsukló hangom.
 - Oli figyelj ..
 - Perrie! Igaz? - könyörögtem neki.
 Egy nagy levegőt vett és ki mondta.
 - Igen! 

6 megjegyzés:

  1. Na most akkor ki a gonosz?;D Miért pont itt hagytad abba?:S Nagyon jó rész lett, és már várom a kövit!♥ Siess vele!:$
    Puszi: April xxx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves April!♥
      Most visszakaptad és most már tudod milyen ha pont egy izgalmas résznél fejezik be a részt! Amúgy nem miattad hagytam itt abba! Köszönöm szépen a szép szavaidat és megpróbálok sietni a következő résszel!:)
      Puszi, Rose:))

      Törlés
  2. Szia. Mivel nincs Chated itt írok neked, csak azt szeretném mondani, hogy meglepi vár nálam :D
    http://arewe-friends-orweare-more.blogspot.ro/2013/08/szeretnem-megkoszonni-az-elso-dijam-reka.html

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia semmi baj és köszönöm szépen!:D

      Törlés
  3. Ennél a résznél a sírás se maradhatott ki. Tudom, hogy most nyálas leszek de nem érdekel. Soha, egy történetet sem éreztem át ennél jobban. Nem tudom, hogy mi okozhatta ezt de nem is érdekel. A blogodban azt szeretem, hogy valódi és el tudom képzelni. Nem unalmas, lényegretörő. Egyszerűen tökéletes, ahogy van. :DD)*3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ninaaa!:D
      Aaa köszönöm, köszönöm, köszönöm, köszönöm, köszönöm!! Úristen, köszönöm!!!<3<3<3 Tényleg? Úristen, Nina!:DDD Igen?:D Ááááá, köszönöm szépen!:DD Legeslegjobb koment amit eddig kaptam az olvasóimtól!:DD Teljesen feldobtad az estémet és ezért nagy hála neked!<3<3<3 Tényleg, ennél jobb már nem is lehetne!<3 Olyan jó olvasni szavaidat, köszönöm még egyszer!:DD<3<3<3
      Rose King

      Törlés