2013. augusztus 8., csütörtök

20.rész

Sziasztok!! Sajnálom, hogy nem tudtam előbb hozni a részt, pedig megígértem nektek, hogy sietni fogok vele, de azt is megígértem, hogy hosszú lesz. Azért nem hoztam előbb, mert nem volt ötlet a folytatáshoz, ez egy kicsit a részen is látszik szerintem. Szóval tényleg sajnálom, de a hosszúságot betartottam és az remélem nem baj. Amúgy van egy másik hírem!:D Most lehet, hogy a következő rész nem fog gyorsan jönni, de hogy ne menjen el a kedvetek egy előzetes fogok majd kitenni a következő pár részből, de ez csak most lesz soha máskor! Csak ennyi lett volna.
Hatalmas ölelés, Rose!:))



 Vissza felé majdnem ugyan úgy ültünk a kocsiban, mint ide felé csak Louis elfáradt a sok futástól, ezért a testvéremékkel helyet cserélt, mert szerinte Nialltől nem lehet aludni. Szóval Louis ült - pontosabban aludt - mellettünk, így Harryvel nyugodtabban tudtunk beszélgetni, mint ide felé.
 A kocsi elindult alattunk és Harryvel egymást kezdtük el figyelni. Zöld szemei ragyogtak ahogy az enyéimbe néztek. Mosolyra húzódott a szám és az arcom is pirulni kezdett. Az ő arcán is hasonló reakciók jelentek meg. Még mielőtt megint elbújtam volna Harry megfogtam az arcomat két tenyerével. Kezei puhák és melegek voltak az idő járáshoz képest. Megfogtam bal kezét és próbáltam elvenni onnan, de nem sikerült erősebb volt, mint én. Ezen kicsit mosolyogni kezdet mire én kiöltöttem rá a nyelvemet, a szemöldökeimet össze húztam és az orromat is felhúztam egy kicsit, hülyén festettem az biztos, mert Harry ezen is kuncogott és a fejét jobbra-balra forgatta, de a szem kontaktust nem szakította meg. Kuncogása közben a homlokomat az övének döntötte és mikor lenyugodott szemei újra csillogni kezdtek. Megindult felém, de megzavartak minket.
 - Hogy mi? - hallottunk meg elölről Liam kiakadását - Olívia! - fordult hátra felém.
 - Tessék? - én is irány változtattam, de ennek Harry nagyon nem örült. A torkát is megköszörülte és valamit Liamnek is magyarázhatott, mert pár másod percig a figyelme rajta volt, majd amikor vissza nézett rám megint ki volt akadva.
 - Te nem szereted a rágót? - mindenki meglepődött - velem együtt - és egyszerre fordult felém az egész társaság, Louis és Niall kivételével, mert ő a visszapillantóból figyelt rám, Louis meg épp az igazak álmát aludta.
 Kerek szem párok és 'O' alakú ajkak voltak a kocsiban bárhova néztem. Nem értettem, miért kell kiakadni ha valaki nem szereti a rágót? Ezen még eddig senki sem akadt ki, csak nagyon meglepődtek az emberek.
 - Most mi van? - kérdeztem meg felhúzott vállakkal a többiektől.
 - Hogy tudod azt nem szeretni? - kérdezte Liam.
 - Egyszerűen nem szeretem és kész! Kiskoromban még szívesen rágóztam, de aztán rájöttem, hogy nem is olyan jó dolog, ezért abbahagytam és azóta nem is kívánom. - meséltem el röviden a történetet.
 - Ilyet se hallottam még! - csodálkozót Harry a hátam mögül.
 - De most már ezt is megélted! - fordultam vissza felé.
Harry mosolyogni kezdet és a többiek is vissza fordultak a menetiránnyal szembe.
 - Különleges lány vagy! - pirosított el.
 - Köszönöm - néztem lefelé, de aztán föl a szemeibe. - és tudom! - kuncogtam egy kicsit. - Úgy érzem még sok mindenen megfogtok lepődni! - nevetgéltem a mondat végén is.
 - Igen? - kerekedtek el szemei.
 - Igen! Például a banánt se szeretem! - mondtam el a másik tulajdonságomat amin megszoktak lepődni.
 - Tessék? - esett le az álla. - Hogy nem szeretheted? Az a legfinomabb gyümölcs a világon! De várjunk csak! - emelte föl a mutató ujját. - Melyik banánról beszélsz? - egy perverz mosoly jelent meg Harry arcán és a szemöldökét is elkezdte fel-le mozgatni.
 - Nem! Én a gyümölcsről beszélek! - világosítottam fel. - Te perverz! - bokszoltam bele a vállába.
Nevetni kezdett, de amikor a tekintette a számra tévedt lenyugodott. Mosolygott tovább, majd vissza nézett a szemembe és utána vissza a számra, ismét közelíteni kezdet. Nagyon zavarban voltam. Még sosem csókolóztam senkivel sem és fogalmam sincs mit kell ilyenkor csinálni. Igen még nem csókolóztam, és? Zavaromban hirtelen kitaláltam valamit.
 - Ti megtudjátok nyalni a nyelvetekkel az orrotokat? - fordultam a többiek felé.
 Kérdő szem párokat kaptam megint, de most nem társultak hozzá kerek ajkak.
 - Hogy mi? - kérdezte meg Jade.
 - Ja Oli megtudja! - törte meg a csendet Anne.
 - Persze! - Zayn nem hitte el az állítást.
 - Tessék! - és a nyelvemmel megérintettem az orromat.
 - Basszus, de hosszú nyelved van! - káromkodott elölről Niall és ezen mindenki nevetni kezdet.
 - Én mondtam! - szólt testvérem Zaynnek.
A produkció után mindenki az orrát próbálta megnyalni, vagy megérinteni a nyelvével Harry kivételével. Kicsit el volt kenődve. Tudtam, hogy miattam és amiatt amit az előbb műveltem. Jóvá akartam tenni, de
nem tudtam hogyan. Épp amikor letekintettem a combomra amin Harry keze pihent, egy ötlet ugrott be. Nagy levegőt vettem és felemeltem a kezemet, Harryéhez közelítettem. Amikor majdnem összeértek, egy pillanatra megállítottam, de egy kisebb gödörbe mentünk bele és a kezem hozzáért a sajátjához. Egyből megnézte, hogy mi volt az és amikor látta, hogy mire készülök, azonnal összekulcsolta az enyémmel. Mosolyogni kezdtem a kezeinkre, majd Harry tekintetét kerestem amit hamar meg is találtam. Egy puszit nyomtam a nyakára és a vállára hajtottam a fejemet. Hirtelen rám tört az álmosság és Harry mámorító illata is elkapott, szemeim lecsukódtak és fél álomba merültem.
 Amikor a kocsi lassulni kezdett alattunk és a kanyarok is sűrűbbek lettek kinyitottam a szememet. Épp az utcánkba fordultunk be. Felemeltem a fejemet Harry válláról és álmos tekintetemet ráhelyeztem. Elmosolyodott amikor felvettük a szem kontaktust, én is vissza mosolyodtam rá.
 - Már kelteni akartalak. - törte meg a kettőnk közötti csendet.
 Egy váll húzással válaszoltam neki, majd szétnéztem az autóban. Louis már fönt volt, de ő is csak pár perce kelhetett, szűkösek voltak a szemei. Perriék épp egymás szájával voltak elfoglalva, így nem sokáig bámultam meg őket,  a lányok pedig már a WC sorrendet vitatták meg.  Niall épp a parkolással volt elfoglalva, míg Liamék csak nyugodtan beszélgettek egymással. Tekintettem vissza tért Harryre aki épp engem figyelt. Széles mosoly terült az arcára amit szinte lehetetlen lett volna levakarni az arcáról, de Niallnek sikerült. Kinyitotta a csomag tartót és kiszállásra kért meg minket. Elsőnek szálltam ki, utánam Louis és utána Harry is. Kicsi nyújtózkodás után befelé indultunk meg és mikor beértünk anya tárt karokkal várt minket. A lányok egyből letámadták a WC-ket miután a cipőiket levették. Mi szépen lassan levettük a kabátjainkat és a cipőinket is, majd a nappaliba mentünk be. Udvariasságból a földön foglaltam helyet, hogy a többieknek legyen hely a kanapén, Harry is mellém csatlakozott, bár én rászóltam, hogy nyugodtan menjen oda a többiekhez, de ő tiltakozott, azt mondta neki így tökéletes. A pisilős lányok is csatlakoztak hozzánk és miután anyának elmeséltük, hogy miket csináltunk - és miért jöttünk haza ilyen korán - csend lett a szobában. Jó páran csukót szemmel ültek, de voltak akik a semmibe bámultak, vagy a telefonjaikat nyomkodták. Én is ezek közé tartoztam, a kockák közé. A blogoknak az új részét olvastam el, jó sok mindenről lemaradtam. Mikor mindegyiket elolvastam, kikapcsoltam a wifit és Harry felé fordítottam a fejemet. Csukva volt a szeme és a mellkasa egyenletesen mozgott föl és le, a bal keze a hasán volt, a jobb meg a földön fetrengett nem messze a testétől, lábai ki voltak nyújtva amik kis terpeszben nyíltak szét. Az arca a plafon felé nézett. Megnyugtató őt nézni ahogyan alszik, miután az egyik író épp a legizgalmasabb résznél hagyta abba a részt.
 Pár perc múlva lassan az oldalamra dőltem és szépen lassan fel is toltam magamat ülésbe. Halkan felálltam és átléptem Harry fölött, reménykedve, hogy nem kell föl. Mikor megbizonyosodtam róla, hogy ez sikerült elindultam felfelé a lépcsőn, bementem a szobámba és a tanulni valókat elő vettem, majd anya szobájába átmentem, hogy tanulni tudjak. Először a biológiát vettem át és egy kisebb puskát is írtam belőle mivel hétfőn abból dogát írunk. A biosz után kénytelen voltam felkapcsolni a villanyt, mert kezdet sötétedni oda kint és bent már alig lehetett látni valamit. A matek füzetemet fogtam meg ez után, de semmi kedvem nem volt hozzá ezért az irodalommal kezdtem el foglalkozni. Versek! József Attilától gyorsan megtanultam a Tiszta szívvel című versét, majd a nyelvtanra tértem át. Mikor avval is végeztem és a matek füzetemmel szemeztem valaki kopogni kezdett az ajtón. Gyorsan kaptam fel a fejemet, hogy megnézem kiáll az ajtóban. Rá mosolyodtam amikor láttam, hogy ő az, a kezemmel invitáltam, hogy jöjjön be és amíg ő bejött én szabad helyet csináltam magam mellet. Leült mellém és felvettük egymással a szem kontaktust.
 - Jó reggelt hét alvó! - köszöntöttem.
 - Mi tanulsz? - kérdezte kissé álmosan még.
 - A matekot kéne elkezdenem, de túl lusta vagyok hozzá. - mutattam az említett füzetre.
 - Mit vesztek?
 - Nem tudom! - mosolyogtam rá.
 - Hogy-hogy nem tudod? - lepődött meg.
 - Mert még nem néztem meg a füzetemet! - lőttem le a poént.
 Ezen nevetni kezdet és amikor összeszedte magát újra megszólalt.
 - Biológiát már megtanultad, mert abban tudok segíteni!
 - Avval kezdtem. - válaszoltam kérdésére.
 - Akkor kikérdezem! - nyúlt a könyvért.
 - Csak a felét tudom, a másik felét meg puskára írtam! - vallottam be neki.
 - Mi? Te szoktál puskázni? - akadt ki.
 - Ki nem szokott? A barátnőmmel így írjuk meg a dogákat, de ez titok ne mondd el anyának!
 - Jó nem mondom el, de ezt most megtanulod a segítségemmel! - nyitotta ki a könyvet.
 Gyorsan kikaptam a kezéből és becsuktam mielőtt kinyitja olyan helyen amit nem kéne látnia.
 - Most mi van? - szúrós tekintettel nézett rám.
 - Tudod ebben a könyvben vannak olyan dolgok amik nem rád tartoznak! - pirultam el.
 - Mik vannak benne? - kíváncsiskodott és a könyvért nyúlt.
 - Semmi csak egy jó pár név akikről nem kell tudnod! - tartottam el tőle jó messzire a könyvet.
 - Olívia! - kérlelt.
 - Nem! - szóltam rá. - Amúgy most kedvet kaptam a matekhoz! - dobtam el a könyvet és a füzetért nyúltam. Kinyitottam ott ahol tartunk és amikor megláttam mit vesszünk egyből eldobtam és Liam szemébe néztem. - Szerintem mára elég lesz a tanulásból! - álltam föl és nyújtózkodni kezdtem.
 Liam kapott az alkalmon és elvette a biosz tankönyvemet, kinyitotta persze ott ahol nem kellet volna. Fejem vörös lett és a könyvért nyúltam, de nem adta oda, csak hangosan olvasta fel a neveket a sok-sok szívecskében.
 - Gábor?! Szabi?! Bence?! Cameron?! Benjamin?! Dávid?! Harry?! Oh One Direction szívecskében! - olvasta föl azokat amiket nem kellet volna, de nem kis hangerővel.
 - Kérlek hangosabban lent nem hallották, hogy kik szerepelnek a füzetemben! - próbáltam elérni az említett tárgyat.
 - De ez könyv! - szórakozott velem.
 - Akkor könyvemben! Tényleg nem akarod levinni és mindenkinek megmutatni?
 - De ez jó ötlet! - pattant föl és már rohant is le a könyvemmel.
 - Mi? Te normális vagy?! - rohantam utána, hogy lehetek ilyen hülye, hogy ötleteket adok neki?
 - Héj srácok itt van ... ááá! - próbálta nekik megmutatni, de hátulról ráugrottam és összeesett.
 Gyorsan kikaptam a kezéből a könyvet és a száját meg befogtam a  kezemmel.
 - Meg ne merd! - szóltam rá.
 - Hé Oli mit csinálsz Liammel? - jött oda Perrie.
 - Épp megmentem a titkaimat amit nem szabadot volna látnia! - magyaráztam el a többieknek.
 - Milyen titkokat? - kérdezte Harry.
 - Hmm hmm mm! - magyarázott a kezem alatt Liam és mikor nem sikerült neki nyalni kezdte a tenyeremet.
 - Hát ez nem jött össze és nem fogom elvenni a kezemet! És amúgy könyvemből a titkokat. - ráztam meg a kezembe lévő tárgyat.
 - Hmmm mmmm hmm mm! - Liam kezdett elmagyarázni és közben mutogatott is.
 Harry csak ráncolta a homlokát, én meg pirulni kezdtem, Perriéknek már leesett a szitu, de megkértem őket, hogy árulják Harrynek és senki másnak sem. Végül Harry feladta, de én még nem engedtem Liamet.
 - Megígéred? - egyezkedtem vele.
 Csak megrázta a fejét, hogy igen.
 - Biztos, mert ha nem akkor megint leterítelek! - fenyegettem.
 Megint csak rázta a fejét.
 - De tényleg biztos?
 - Hmmm! - most is rázta.
 - Oké! - levettem a kezemet.
 Liam nagy levegőt vett és felállt a földről, én is így tettem.
 - De ha tényleg elmondod bárkinek is ...
 - Jó jó nyugi nem mondom el senkinek sem! - nyugtatott meg.
 - Figyellek! - szóltam rá és felmentem a könyvemmel a szobába.
 Gyorsan elpakoltam a könyveket füzeteket, majd leindultam az emeletről. Lent már a vacsora készülődött és én is beálltam a segítő kezek mellé. Harrynek akartam segíteni aki szívesen elfogadta azt. Salátát csináltunk.
 - Oh Harry Olinak megengeded, hogy segítsen a konyhában?! - lepődött meg Louis.
 Harry nem válaszolt rá csak elmosolyodott és tovább vágta az uborkát.
 - Most érezd magad különlegesnek! - szólt nekem Perrie és közben kacsintott egyet a bal szemével.
 - Miért? Harry ennyire szereti uralni a konyhát? - lepődtem meg én is.
 - Nem csak azt! - szólt be Zayn Harrynek.
 - Úúúú. - lányok próbálták vissza tartani a röhögést.
 - Zayn vendégségben vagyunk és pont a konyhában. - Harry szólt Zaynre kicsit idegesen.
 - De az anyukájuk nem érti! - Zayn húzta Harry agyát.
 - De mi igen! - védtem Harryt.
 - És? - húzta fel a vállát.
 - Anya! - szóltam anyának -magyarul- és közben Zaynnel tartottam a szem kontaktust.
 - Igen?
 Zayn rázni kezdte a fejét amiből leszűrtem, hogy máskor nem hozza fel a témát.
 - Már semmi. - és folytattam a saláta készítését.
 Zayn a vacsoráig meg sem szólalt, mi meg Harryvel folytattuk a vacsi elkészítését. Hamarosan már a tálalás következett amit a testvérem elvállalt Niall-lel és Liammel. Mikor végeztek vele mindenki letámadta az asztalt és neki láttunk enni. A vacsora végén Zayn elmosogatott Perrievel, én meg a fürdést kezdtem el. Mikor végeztem a fürdő szobai teendőimmel kimentem és elüvöltöttem magamat, hogy szabad a fürdő. A telefonomat még gyorsan töltőre dugtam és csak utána indultam el lefelé. Anya a TV-t nézte és a többiek meg körülötte ültek és halkan beszélgettek. Harry mellet volt egy szabad hely amit el is foglaltam. Átkarolt és rádöntött a vállára. Szépen lassan elálmosodtam és Harry vállán elaludtam mire az utolsó ember is lefürdött. Kicsivel később arra keltem, hogy valaki felvisz az ölében és letesz a szivacsomra. Egy puszit kaptam tőle a homlokomra, majd utána elhagyta a szobát. Széles mosoly terült az arcomra és így aludtam el.

4 megjegyzés:

  1. Ismét nagyon jó rész lett, remélem azért nemsokára hozod a kövit.:DD
    Puszi: April xxx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!:D
      Ismét köszönöm a kedves szavaidat!:DD A rész pedig már íródik szóval hamarosan szerintem az is kikerül;)
      Hatalmas ölelès, Rose:))

      Törlés
  2. Szia! Szerintem nagyon jó a blogod, eredeti a történet. Tetszik, csak így tovább!!! (:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Csilla Salda!:D
      Köszönöm szèpen a kedves szavaidat, nem tudod elképzelni, hogy evvel milyen blodoggá tettél. Nagyon örülők, hogy tetszik a történet és remélem még sok visszajelzést kapok tőled ès a többi olvasomtól is!:D
      Rose X.

      Törlés